Időutazás

Szoktatok időutazni? Vagy elveszni kicsit a dimenziókban?

Pár napja még a Fűvészkertben sétáltam (évek óta rajongom), a kedvenc boszi csapatommal tanultam a belvárosban, rácsodálkoztam az éjszakai Dunára, ma meg Pesttől 270 km-re, az 50 fős falucskában a legkisebb gyermekem születésnapját ünnepeltük abban a konyhában, ami 5 éve, a születésekor kész sem volt. Ha nagyobbat ugrunk vissza az időben, érdekes érzés, hogy a 100 éves kemencében sütöttünk ünnepi pizzát. Valószínüleg mi készítettünk benne először távoli tájról származó ételt….

7 éve költöztünk Szaknyérra. Azt gondoltam, itt végre megvalósíthatom az állatokkal kapcsolatos álmaim. Megtanultam kecskét fejni és isteni kecskesajtot csinálni. A kávézó mai kedvenc kiülője a jószágok szénázójaként szolgált.

Tojást keltettünk, veteményest gondoztunk. Csoda időszak volt. Aztán új álmok, új lehetőségek jöttek.

Ma az ünneplés folyamán messzire eveztünk térben és időben. Én nem is álltam meg ennél az életnél – az állatok iránti vonzalmam és tehetségem, a parasztházak iránti rajongásom biztosan előző életből hozom.

Te ki vagy ma? Ki voltál 5 éve? És 10 éve? 200 éve? Meséljetek, ha van kedvetek.

#időutazás#régiéletek#kivoltálvagyésleszel